A Hit Gyülekezete néhány tévtanításának cáfolata

Bejelentés!

2013. I. 15-én rá kellett döbbennem, hogy hibás az az indoklásom, mellyel az Index-fórumon működő ill. működött vitapartnereim hozzászólásainak az itteni vitakivonataimba való átemelését védtem. Ez kb. így szólt: "Vita céljából ugyanis szabad idézni mástól is – a szerző feltüntetésével, indokolt terjedelemben és a mondanivaló elferdítése nélkül. Ez a mondott esetekben maradéktalanul megvalósult, és nem is léptem túl, hiszen éppen akkor tiltakozhatna az ellenfél, ha írását csonkítva közölném." Nos, ez azért hibás, mert erre a felhasználásra a szerzői jogi törvény az "átvétel" kategóriáját alkalmazza, és annak a szabad felhasználás körén belül csak kettő, méghozzá tételesen említett módot tulajdonít: "Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja."

A közeljövőben tehát megpróbálom az itteni vitakivonataimat úgy átalakítani, hogy ellenfeleim hozzászólásainak szövegét a fórum illető helyeire mutató linkekkel helyettesítem. Addig az anyagok nyilvánosságát megszüntetem. Erre a döntésre a törvény tisztelete vezérelt. Saját anyagaimat (fórumos írásaimat, egyéb elemzéseimet) persze változatlanul fogom közölni, bennük a vitapartnerektől vett idézetekkel.

A közeljövőben tehát megpróbálom az itteni vitakivonataimat úgy átalakítani, hogy ellenfeleim hozászólásainak szövegét a fórum illető helyeire mutató linkekkel helyettesítem. Addig a fórumos anyagok nyilvánosságát megszüntetem.

A mai hamis evangélium az "egyéni" kereszténység, vagy ahogy a katolikusok mondják: az "árukínáló egyház", amelyben mindenki kis bevásárlókocsival jár körbe, és kiválasztja azt, amire szüksége van. Óriási szükség van az Egyház közösségi voltának megismerésére, megőrzésére, mert Krisztus Teste nem levágott kezek, lábak és belső szervek egy kupacon heverő tehetetlen tömege, hanem élő szervezet, amely Isten szándéka szerint "szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben" (Ef 4,16). Ezért döntöttem én is úgy, hogy az Efézusi, Filippi és a Kolossei levelet előbb fogom magyarázni a házicsoportban, mint mondjuk a Jelenések könyvét. Az individualizmus majdnem olyan súlyos tévedés, mint a törvénybe való visszazuhanás. És amíg a karizmatikus tanítók csak az egyénnek prédikálnak mindenféle csodálatos élményekről, ez a torzulás nem is lesz orvosolva, és az önzés lassan az egész mozgalomból kiöli a szolgáló lelkületet.

Idézet a jómagam által Arnott könyvére írott kritikából

Az új hullám bírálata

Itt nem pénzügyek vagy politikai ügyek kiteregetése található, hanem egy olyan újkeletű tünetcsoport elemzése, amelynek hatására az emberek transzba esnek, hisztérikusan nevetnek, állathangokon szólnak, részegen tántorognak, a földön hemperegnek, és mindezt úgy próbálják beállítani, hogy a Szentlélek betöltötte őket.

A kanadai Torontóban 1994 elején indult be ez az "új hullám," és a Hit Gyülekezete még ugyanebben az évben importálta a "torontói áldást." Hatására a prédikációk színvonala a nullára esett vissza, és számos régi keresztény átment más gyülekezetekbe. Azóta a vezetőség is észrevette, hogy az élmény egymagában nem elég, és újra van tanítás is; de az új hullámot ma is a Szentléleknek tulajdonítják.

Az interneten hosszú vitát folytattam egy mérsékelt torontóista amerikai fiatalemberrel a "szent nevetésről. (1995)"

Ruff Tibor (filozófus és teológus) írt egy cikket a HGY folyóiratába, amelyben megkísérelte azzal megtámogatni a jelenségeket, hogy Isten mindig rejtelmesen cselekszik. Erre közvetlenül a szerkesztőségbe küldött cáfolattal (1995) feleltem, de mindmáig semmiféle választ nem kaptam. (A kritikát meg sem kapta, de ma már tud róla.)

Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene

De a szaporodó ellenvetések nyomán a vezetőség úgy érezhette, hogy erősebb érvekre van szükség, így a padlófogásos tünetegyüttes mellé Torontóból behozták a használati utasítást is: lefordították és kiadták John Arnottnak a torontói áldást védelmező könyvét. Erre én egy bírálatot írtam, amit annak rendje és módja szerint átadtam a vezetőségnek, de erre sem jött válasz. Ezt a bírálatot (1997) az eredetihez képest kis módosításokkal közlöm.

A prófétalelkek engednek a prófétáknak

Már majdnem készen van Dr. Michael L. Brown "Senki ne csaljon meg titeket" című könyvének bírálata. Ez a könyv elsősorban az új hullám amerikai internetes kritikusai ellen íródott, akik nem hisznek abban, hogy a Szentlélek ajándékai ma is megkaphatók. Ennek megfelelően Brown stílusa is igen darabos, agresszív és szónokias. Én megpróbáltam érvei közül minden olyan elfogadni, amely a Bibliával összhangban van, de a fennmaradó vitaanyag (1999) még így is legalább kétszerese az Arnott könyvére írott cáfolatnak.

A szakadás

A Budapesti Autonóm Gyülekezet tagjainak kiszakadását végső soron a Hit Gyülekezete vezetőjének, Németh Sándor vezető lelkésznek dölyfös vezetési stílusa és felszínes tanítása okozta. Szemléltetésül megmutatom, milyen stílusban válaszoltak a főpásztor köré csoportosuló vezetők azon presbiterek és más vezetők javaslatára, akik óvatosan és tisztelettudóan reformokat sürgettek a tanításban és a vezetésben. Ezen levél hatására rövid habozás után kiléptem a HGY-ből. Kilépésem bejelentését egybekötöttem a HGY által a reformereknek korábban írt elutasító nyilatkozat cáfolatával. (1998)

Új felekezetem védelmében máris harcba kellett indulnom az interneten. Az Internetto és az Index nevű fórumokon már egy sor cikket írtam részben felvilágosító, részben meggyőző célzattal (1999). Mivel ott ezek hamar elsüllyednek, ideiktatom őket. Ugyanilyen céllal összegyűjtöttem némi háttéranyagot is - természetesen ez nem a HGY teljes arculatát akarja jellemezni.

Hozzászólások

  • Első reakcióm Bartus László Fesz van c. könyvére
  • Miért éppen Piszter Ervin, Takács Ferenc és mások lettek a BAGY vezetői?
  • Hozzászólás a "Fesz van" című topichoz
  • A Bartus László könyve ellen a Hetek című HGY-lapban megjelent acsargás lehűtése
  • Az imakommandókról
  • Miért kell a nyilvánosság a HGY körül?
  • Reformátori jogalap Bartus László számára, hogy az igazságot megírja
  • Újabb reformátori érvek Bartus László könyvkiadása mellett
  • Vegyes hozzászólások
  • Háttéranyag

  • Riport Németh Sándorral (Bethlen János, MTV1)
  • Összefoglaló riport a HGY körüli helyzetről (TV2)
  • Rodney Howard-Browne "nevető evangélista" egyik adakozásos prédikációja (Hit Csarnok)
  • Illés Kornél salgótarjáni pásztor igen jellemző tanítása az adakozásról és a lojalitásról
  • Az első fehér füzet (majdnem teljes) internetes kiadása, a második füzet tartalomjegyzékével
  • A két fehér füzet teljes anyaga képformában (GIF és DJVU)
  • A BAGY állásfoglalása a Bartus-könyv kapcsán
  • Egyéb

    Tömör véleményem némely HGY-s tanításokról

    Az Index fórumon sürgették, hogy a BAGY mondja ki, hol határolódik el a HGY teológiájától. Ezt én nem tudom saját közösségem vezetői helyett megtenni, de a magam részéről mellékelhetem saját javaslataimat. Ezek némiképp szelídebb hangnemben be lettek terjesztve a vezetőség elé (1998. november), s egy részletes megbeszélésen a java jogosnak is találtatott. Különböző okokból (pl. félreértés veszélye azon tagok részéről, akik nem elsősorban teológiai okból jöttek el a HGY-ből) mégsem készült el a sürgetett hitnyilatkozat.

    Figyelmeztetés: az itt található anyag nem a BAGY hivatalos állásfoglalása, csak az én beterjesztésem. Viszont a BAGY által eddig (már 1998 nyarától) kiadott bibliaiskolai kazetták (kaphatók: a BAGY istentiszteletein, Material Center, 1134 Bp. Róbert Károly krt. 54-58., vasárnap délelőtt 10:00) jórészt ugyanilyen céllal készültek: elhatárolni a tanítást a HGY-ben látott hiper-karizmatikus és mágikus-babonás szélsőségektől - anélkül, hogy sutba vágnánk pl. a nyelveken szólást vagy a betegekért való imát.

    Nyelvtani, teológiai elemzések

    Az "eksztázis" szó újszövetségi előfordulásaival foglalkozik egy internetes hozzászólásom. (1999)

    Az Isten Igéjére az Újszövetség két szót használ: "Logosz" és "Rhéma." Először az igehelyeket gyűjtöttem ki (2001), aztán elkészítettem az elemzésüket (2004). Ezzel együtt csokorba szedtem az angol nyelvű hálón szerteszéjjel olvasható olyasfajta értelmezéseket, melyek szerint e két szó közt lényeges jelentésbeli és teológiai különbség van.
    Munkámhoz az indíttatást egy határozott "nem"-mel Déri Balázs tanár úr adta, akinek újszövetségi görög szövegolvasásal foglalkozó szemináriumára tanárságom idején (1998) szöktem be. (Három félévig tartott heti két órában: semmiféle más képzésben nem részesültem görög nyelvből.)


    Ima a HGY-ben az ellenség romlásáért

    Németh Sándor a "dühöngő zsoltárt" prédikálja

    1999 végén a kezembe került Németh Sándornak, a HGY vezető lelkészének egy magnókazettára felvett prédikációja, amelyben arra biztatja nyáját, hogy az őket rágalmazó ellenségeik ellen bátran intézzenek Istenhez olyan imákat, amelyekben ezen ellenségekre csapásokat és romlást kérnek. Az indoklás: csak így döbbenhetnek rá az illetők arra, hogy rosszat cselekszenek, és csak így térhetnek meg. Az átkozódó ima tehát NS szerint a keresztényi szeretet nélkülözhetetlen eszköze.

    A prédikációt szóról szóra begépeltem, és postáztam az Index fórumra. A dologból sértődés lett, mert NS zalai tájszólását is hűen lekottáztam. Az ott hadakozó HGY-sek rosszindulatúnak és uszítónak bélyegeztek engem, de érdemben alig mertek érveket felhozni a prédikáció mellett - és amit mondtak, az is inkább őket minősíti, mint engem cáfol. Másrészt felháborodásukkal legalább a hitelességét igazolták az írott szövegnek, így immár nincs arra szükség, hogy honlapomra hitelesítés végett hangfájlokat rakjak. A vita hosszan folyt, hátráltatva néhány HGY ellen acsarkodó fórumtárs fedezetlen mocskolódásaitól, aztán elhalt. A tartalmasabb hozzászólásokat kigyűjtöttem és elérhetővé tettem (jelenleg szerzői jogi okból nem elérhetők, de ha lesz időm, megfésülöm és újra kirakom őket). Sajnos az alacsony színvonal miatt nem volt kedvem tisztességesen megformázni, sok virnyogást kellett törölnöm, és a végét, ahol a téma kiúszott a képből, egyszerűen levágtam.

    Magát a prédikációt háttéranyagnak szánom, ezért stilisztikailag megszerkesztve külön is megjelentetem. A topikban sokan azt mondták, hogy ezzel szerzői jogot sértek, de ez az a helyzet, amikor e szemrehányás csak a tehetetlen dühöt leplezi. Cserébe nem fűztem hozzá bírálatot, csak stilisztikailag fésültem meg némiképp.

    E prédikáció visszhangjai

    Annak hatására, hogy Bartus László az Országgyűlés emberi jogi bizottsága előtt panaszt emelt ellene, Németh Sándor a Hetek című újság hasábjain próbálta védelmezni a fenti romláskövetelő prédikációját, és Bartust mindennek elmondta. Az Index fórumra elküldtem ennek a cikknek a teljes szövegét és bírálatot adtam rá. Itt sietek leszögezni, hogy nem értek egyet Bartus Lászlónak azzal a döntésével, hogy a közvélemény után immár a politikusokat is bevonja a HGY elleni agitációjába. Kívánom, hogy se Németh Sándort, se a Gyülekezetet semmi bántalom ne érje. Amikor én több ízben kiálltam Bartus mellett, nem úgy tettem, mintha Németh Sándor romlása a fő célom volna. Képességeim szerint az igazság mellett kívánok kiállni, és ezt nem fogom egyetlen emberhez sem hozzáláncolni, még ha nagyjából egyetértek is vele.

    Ennek nyomán Molnár Róbert kisgazda képviselő a HGY-t az országgyűlésben megtámadta és banánköztársaság-szerűnek (stb.) nevezte. Azt javasolta, hogy parlament szigorítsa meg az egyházalapítás feltételeit, ezzel módosítsa az egyházügyi törvényt. A plenáris ülés a Ház vallási, kisebbségi és emberi jogi bizottsága elé utalta az ügyet. A hír hallatán előbb a BAGY presbitériuma, majd huszonkét kisegyház is ellenvéleményt juttatott el a bizottsághoz. Ezen kívül mellékelem Molnár Róbert egy televíziós vitájának részletét a HGY-be járó SZDSZ-es Mészáros István képviselővel.

    A fórumos vita utóélete

    Az ügynek tizenkét év múlva siralmas és éppen emiatt sokatmondó visszhangja támadt. Egy névvel aláírt HGY-tag dühös levelet írt nekem e prédikáció kapcsán, melyben az ellenséghez való viszonyról szóló HGY-s tanításnak félremagyarázásával vádolt meg. Ezzel egyidejűleg postaládámban koppant egy nyers hangú felszólítás a Freewebtől (amihez tudni kell, hogy a leporollak.hu honlapon kívül ebben az időben még létezett a régi honlapom is): "Bejelentés érkezett miszerint, valótlan és megtévesztő tartalmat közöl az oldalán. Kérem távolítsa el a jelzett tartalmat mielőbb!" Az ezt követő utalás nem is a romláskérő prédikációra mutatott, hanem a HGY-viták jelen gyűjtőoldalára. Én ennek nyomán úgy válaszoltam az illetőnek, mint magának a feljelentőnek, de ezt ő az egyik ezt követő levelében tagadta, majd méltatlankodni is kezdett a vád miatt. Ezt aztán bocsánatkérés kíséretében visszavontam. Ellenfelem viszont nagyon gyengén szerepelt: a romláskéréses prédikációt meg sem próbálta megvédeni, csak hites és karizmatikus közhelyekkel dobálózó sértődött szólamokat vágott hozzám, és a témára nem is kísérelt meg visszatérni. A vitakivonatban az őáltala írt leveleket az első kivételével csak annyiban közlöm, amennyi belőlük az én válaszaimba idézetként átkerült.