TERMÉSZETTUDOMÁNYI
KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT
A M. T. AKADÉMIA SEGITKEZÉSÉVEL
KIADJA
A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT

A V-IK (1884-1886. ÉVI) CZIKLUS
HARMADIK KÖTETE
A KÖNYVKIADÓ-VÁLLALAT ALÁIRÓI SZÁMÁRA

A MAGYAR
HALÁSZAT KÖNYVE

A KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
MEGBIZÁSÁBÓL
IRTA

HERMAN OTTÓ

HÁROMSZÁZ ÁBRÁVAL, TIZENKÉT MŰLAPPAL ÉS KILENCZ KŐNYOMATÚ TÁBLÁVAL

BUDAPEST
KIADJA A K. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT
1887.

---

Ez a könyv
az 1887-ben, két kötetben megjelent mű
egy könyvben összevont,
de az eredetivel minden oldalán megegyező
reprint kiadása

Kiadta az Aréna Kiadó Kft. 1991-ben.
Készült Kossuth Nyomda, Budapest
E kötet kiadását támogatta az Agárdi GÁZSZER GM.

Elektronikus kiadás:
Németh Ferenc, 2004.

Tömörítve: A szövegek (842k)
Képek: 1. (2,8M)   2. (2,7M)   3. (2,5M)

---

SEMSEY ANDOR-NAK ajánlja a szerző.

---

Uram, barátom!

Ha valaki, úgy Ön az, a ki ismeri hányt-vetett életem legfőbb vágyát.

Magyar könyvet írni, olyat, a melynek tárgya igazán a magyarság életéből van merítve, mely a valót ismerteti s e réven tisztázó is: erre vágytam.

Virág után törekedtem, mely magyarságlakta vidéken úton-útfélen nyilik, ott árasztja illatát, ott bocsátja szellő szárnyára termékenyitő himporát s ott érleli gyümölcsét is, azt, a mely a nemzetnek mindene, gyönyörűsége, vára – mert valója, igazi szelleme.

És a szabad természet virága után vágytam, a mely mellett elhalad a mai kor annyi kutató vándora; elhalad közönyösen, mert elcsábítja a virágházak mesterségesen nagyranevelt, külszines – de meddő ritkasága; holott az a vadvirág szerény, – szálanként egy kis semmiség; de bokrétába kötve, üditő illat forrása.

A mit e könyvben összefoglaltam, az magyar földben termett útszéli virágok szerény bokrétája: illata a nyelv, színe az ősfoglalkozás.

Önnek ajánlom emlékül azokra az esti órákra, a melyek oly gyakran bolyongva találtak kettőnket s tanui voltak annak, a mit anyanyelvünk szent ügyében tervezgettünk.

Fogadja a felajánlást szivesen attól, ki igazán

váltig hive és tisztelője

Herman Ottó.

---

TARTALOMJEGYZÉK.
Rózsaszínnel jelöltem azokat a hivatkozásokat, amelyek valamely új fájl elejére mutatnak. [NF]

ELSŐ KÖTET.

BEVEZETŐ.

A könyv története Az ember és a hal A társadalom és a hal A magyar ember és a hal

1 15 21 25

I.
TÖRTÉNETI RÉSZ.

I. A HALÁSZAT ŐSKORA    Az őskor jellemzése    Az őshalász nyomai    Az őshalászat képe    Az ókor halászata    A vas kora	31 32 34 46 48 59
II. A MAGYAR HALÁSZAT MULTJA    Az elhelyezkedés    A történeti mesterszavak    Halászbokor, kötés, felekezet    A régi "Piscina"    Vejsze    Vész    Czége    A füles varsa    Szóegyeztetés    Összefoglalás    Okiratos történet    A magyar konyha és tudomány    A régi magyar halászat képe	62 66 68 69 71 79 80 82 84 84 87 87 118 138
III. A MAGYAR NÉPIES HALÁSZSZERSZÁM ŐSI ELEMEI    A magyar történeti halászszerszámok        a) A czége        b) A vejsze        c) A varsa	143 150 150 154 158
IV. ŐSRÉGÉSZETI ÉS NÉPRAJZI VONATKOZÁSÚ MAGYAR HALÁSZSZERSZÁMOK    1. A háló- és fenékhorogsúlyok    2. A horgok és tüzsérek    3. A fentők    4. A szigonyok    5. A nádvágók    6. A ladik    7. A csikász szerszáma    8. Apró szerszám    9. Néprajzi szerszám	161 161 176 186 190 196 201 205 209 212

II.
A MAGYAR HALÁSZAT SZERSZÁMJÁRÁSA
és
A MAGYAR HALÁSZÉLET

A MAGYAR HALÁSZAT SZERSZÁMJÁRÁSA    A szerszámjárás beosztása    A hal a közhalász szemében I. HIGVIZEN VALÓ HALÁSZAT.    I. Rekesztő halászat    II. A kerítő halászat        Az öregháló        A kecsegeháló        A futtató vagy pirityháló        A szegénység kerítőhálói        A gyalom    III. Emelő halászat    IV. Hajtóhalászat    V. Állító halászat    VI. Kereső halászat    VII. Vetőhalászat    VIII. Tapogató halászat    IX. Hurokvető halászat    X. Szigonyos halászat    XI. Horgászat II. JEGES HALÁSZAT    Összegezés

223 224 225   231 248 251 282 284 285 286 303 311 317 324 330 333 337 338 353 378 385

A MAGYAR HALÁSZÉLET    I. A magyar halászember    II. Tihany    III. A "látott hal"    IV. Rév-Komárom        Babonák        Hagyományos szabályok        Halfogás. Haljárás. Regula        Mesterszavak        A komáromi halászat története    V. Pákásztanya    VI. A csikász    VII. A szigonyos    VIII. A pöndörös    IX. A kullogó    X. A "Zsidóutcza" tája    XI. A kishalász    XII. Halebéd    XIII. Hálóállítás    XIV. Székely halászok    XV. A czigányhalász    XVI. Az orvhalász    XVII. A szerencse halász    XVIII. A "fisér" és a "halárosné"    XIX. A "Pisztrángtudós"    XX. Az igazi halászat

413 413 422 433 440 453 453 454 454 458 467 476 486 494 499 505 509 512 515 517 527 530 534 537 542 545

MÁSODIK KÖTET.

III.
TERMÉSZETHISTÓRIA.

A hal és a tudomány A hal a természet háztartásában A hal ellenségei A hal szervezetéről A magyar édesvizekben élő halak rendszeres lajstroma A magyar édesvizek halainak elterjedéséről A magyar édesvizekben élő halak rendszeres átnézete    I. Csontoshalak. Teleostei    II. Vérteshalak. Ganoidei    III. Szájtátó halak v. körszájúak. Cyclostomi	555 572 601 608 635 639 653 654 661 662
A fajok leirása Csapó sügér, – Fogas süllő, – Kő süllő, – Német buczó, – Magyar buczó, – Vágó durbincs, – Selymes durbincs, – Botos kölönte, – Czifra kölönte, – Kisszájú kölönte, – Tarka géb, – Foltos géb, – Tüskés pikó, – Tarka meny, – Tő ponty, – Magyar ponty, – Széles kárász, – Kövi kárász, – Fattyú kárász, – Nyálkás czompó, – Rózsás márna, – Petényi márna, – Fenékjáró küllő, – Felpillantó küllő, – Szivárványos ökle, – Dévér keszeg, – Silány keszeg, – Éva keszeg, – Szemes keszeg, – Lapos keszeg, – Bagoly keszeg, – Leuckart keszeg, – Ezüstös balin, – Sugár kardos, – Szélhajtó küsz, – Sujtásos küsz, – Állas küsz, – Ragadozó őn, – Kurta baing, – Ónos jász, – Pirosszemű kele, – Veresszárnyú konczér, – Leánykonczér, – Fejes domolykó, – Nyúl domolykó, – Agassiz csabak, – Fürge cselle, – Vésettajkú paducz, – Réti csík, – Kövi csík, – Vágó csík, – Bába csík, – Köz csuka, – Lápi pócz, – Leső harcsa, – Pénzes pér, – Dunai galócza, – Lazacz pisztráng, – Sebes pisztráng, – Vándor alóza, – Síkos angolna, – Szín tok, – Kecsege tok, – Gmelin tok, – Sőreg tok, – Faj-tok, – Vágó tok, – Viza tok, – Vak ingola, – Planer ingola.	663– 759
A magyar népies halászat mesterszótára A magyarországi halak csoportos szótára    Szepességi és erdélyi német halnevek    Szláv halnevek (tót és horvát)    Oláh halnevek Mesterszótár [A   B   C   D   E   F   G   H   I   J   K   L   M   N   O   P   R   S   SZ   T   U   V   W   Z] Irodalom Betűrendes tárgymutató [Halfajmutató táblák: 1 2 3 4 5 6 7 8 9]	760 763 765 766 767 769 844 847

ELŐSZÓ.

E könyv keletkezését az első szakasz, melynek czíme: "A könyv története," tüzetesen adja. Akad azonban még némely mondanivaló, a mely a könyv történetének keretéből kimaradt, de – úgy érzem – mindenesetre helyet kér magának.

A könyv szerzésénél két szempont vezetett. Be akartam bizonyítani, hogy a beható, eredeti kutatás a nemzetnek egyik, látszólag nagyon egyszerű foglalkozási körében is igen háladatos és, figyelmen kívül hagyva minden egyéb tanulságot, nyelv dolgában igen fontos; másfelől be akartam bizonyítani, hogy immár egy könyvet nemcsak szerzeni, hanem utolsó ízéig kiállítani is bírunk.

Az elsőre nézve következő megjegyzéseim vannak. Idegen szerzőkre csak ott voltam tekintettel, a hol azt a tudomány, mint köz-kincs, elkerülhetetlenné tette; így az őskor és ókor rövid jellemzésében; de kötelességem hozzá tenni, hogy a mennyiben némi önálló kutatásra is támaszkodhattam, ezekben is sok az önálló felfogás. Nem állítom, hogy nézeteim döntők, reménylem azonban, hogy meg van bennök az, a mi másokat behatóbb kutatásra serkenthet.

A magyarságra vonatkozó történeti rész oly adatokra támaszkodik, a melyeknek kifogástalan voltát nem vitatom. Jól tudom, hogy legkiválóbb történetíróink sok "régi" okiratról azt állítják, némelyről nyomós érvekkel bizonyítják is, hogy nem más, mint haszonlesésből vagy más tisztátalan forrásból eredő koholmány. Én ezekkel szemben a jóhiszeműség útját választottam, még pedig azért, mert a koholmányok mégis régiek, és mint koholmányok is bizonyítják a halászat fontosságát; a mi a jóhiszeműseg útjára még külön is vezetett, az azoknak az okiratoknak magyar szókincse volt, a melyet a történeti mesterszavak és szerszámok szakaszai tárgyalnak. A többiekre nézve "A könyv története" adja meg a felvilágosítást.

A második szempontra vonatkozólag megjegyzem, hogy a könyv, egész kiállítása szerint magyar; papír, betű, a rajzok összessége itthon készült. A rajzok között még azok is, a melyek a világszakirodalomban közkincset alkotnak – mint több ősi szerszám, ókori kép, a kopjahal, gőtehal, czafranghal – önálló rajz alapján vannak beillesztve; sőt metszés szerint még az eredetileg CUVIER-től származó sügér-csontváz is magyar. A halászéletből merített képeket JANKÓ JÁNOS úr dolgozta ki s azokon az alakok többnyire élő emberek képmásai; csupán a pákásztanya az, mely nem egészen a valóra van alapítva és leginkább leírásokból, a művész és a magam emlékeiből telt ki. A magyar szerszám- és halrajzok kivétel nélkül tőlem valók. Lehet, hogy mindezeknek kikészítése a külföld műintézeteiben fínomságban nyert volna; de én igen szívesen találkoztam a Természettudományi Társulat ohajtásával abban, hogy a fínomságot a hazainak alá kell rendelni; sőt azt hiszem, hogy az elért eredmény teljesen kielégítő is.

Ezeken kívül még a következő mondanivalóim vannak; sőt azoknak elmondása szoros kötelességem is. Minthogy a feladat legnyomósabb részét természetszerűen a magyar dolgok kiaknázásában kellett látnom s a rendelkezésemre álló idő egészben rövid volt, nem aknázhattam ki kellőképen a világirodalmat, melynek összeszerzése – de még felkeresése is – elháríthatatlan akadályokba ütközött. Én tehát RAU CH. összefoglaló munkájára támaszkodva mondottam ki azt, hogy a történet előtti halászszerszám egy adott nemzet népies halászszerszámával nincsen összehasonlítva; e meggyőződésben ma is élek.

A midőn könyvemnek történeti része már ki volt szedve, MATTIA BUTTURINI úr megtisztelt kitünő művével, melynek czíme: "La pesca nel Lago di Garda, studio storico e critico. Salo 1885.", melynek okirattára a XV. századon (1465) "Christophorus MAURO Dei gratia Dux Venetiarum" halászati rendeletével kezdődik: elismerem tehát, hogy helyi érdekű történet akad; még fontosabb s könyvemre is kiható dr. BENECKE B. műve, melynek czíme: "Fische, Fischerei und Fischzucht in Ost- und Westpreussen. 1881." E könyvnek van történeti része, leginkább a czéhrendszer idejéből, ezenkívül némi népies szerszámrajza is. Az utóbbiban akad egy vetőháló, mely – úgylátszik, azonos avval, a mely hazánk keleti részeiben dívik, a melyet a néprajzi vonatkozású szerszámok közé soroztam s egy felől a kaspi-tenger mellékivel, más felől az "amphiblestronnal" hoztam kapcsolatba. Megvallom, hogy eredeti nézetem meg van ingatva s nem lehetetlen, hogy ez a forma nyugot felé messze terjed, ellenben a Duna, Tisza és Sió melléki a keleti. Az eldöntés ez idő szerint lehetetlen, mert sem az irodalom, sem azok a gyűjtemények, a melyeket ismerek, nem adják meg a kellő alapot.

Mielőtt hogy végeznék, köszönetemet fejezem ki dr. FODOR JÓZSEF társulati első- és különösen PASZLAVSZKY JÓZSEF másod-titkár úrnak azért az odaadó fáradozásért, a melylyel művem nyomdai kiállítását elősegítették.

Budapesten, 1887 márczius 2-ikán.

Herman Ottó